Olyan sok felesleges fogadalmat teszünk ilyenkor, amikor megfúj bennünket az Óévbúcsúztató szele. A szilveszteri mulatságok velejárója az a sok sületlenség, amiket ígérgetünk magunknak, vagy másoknak, hogy „leszokunk a dohányzásról”, vagy „lefogyunk”. Mindezek a fogalmak teljesen feleslegesek, hisz minden eskü, fogadalom épp a korlátozó mivolta miatt kötelez bennünket arra, hogy megszegjük őket. Azaz, épp az ellenkezőjét teremted annak, amire ígéretet tettél. Szóval lezárhatjuk az eddigieket is és elengedhetjük?

 

Hagyd el ezeket! Sőt, engedd el azokat a korlátozásokat, melyeket eddig halmoztál fel és már nem szolgál Téged, beleértve a korlátozó csoporttudatosságokat is, melyek már készek a változásra. – Tudod, elég, ha igent mondasz ott, ahol egyetértesz a gondolataimmal, és az gyógyul. Mint ahogy ezt a levelem is annak szánom, hogy kapj így év végén tőlem egy gyógyítást, hisz az elengedés éve van.

 

A 2016 számjegyeinek összege a 9, ami az elengedés. A 2017 számjegyeinek összege az 1, ami a kezdetet jelöli, és tényleg. Indul mindannyiunk életében egy új időszak. Jöhet erre megértés?

 

Kívánom erre a kezdetre azt, hogy a Teremtő szemén keresztül nézve Magad új megértéssel fordulj Magadhoz, ezáltal a Teremtőhöz. Az öröm útján járva teremtsd a Teremtővel társteremtve az életedben azt, amit tapasztalni szeretnél és Neked a legjobb, legboldogabb.

 

Íme mindehhez az említett gondolatindító:

 

„Barátom kinyitotta a felesége komódjának fiókját és egy selyempapírba tett kis csomagot vett elő. Ez nem akármilyen csomag volt, hanem egy kis csomag izgalmas fehérneművel. Eltávolította a papírt és megtekintette a selymet és a csipkét. Ezt akkor vették, amikor először voltak New Yorkban. Ez kb. 8 vagy 9 éve volt. És a felesége sosem viselte. Egy különleges alkalomra szerette volna felvenni. Odament az ágyhoz és a fehérneműt a többi holmihoz tette, amelyeket a temetkezési vállalattól hozott haza. A felesége már halott volt. Amikor hozzám fordult azt mondta:

 

Ne tartogass semmit egy különleges alkalomra: amíg élsz, minden nap egy különleges alkalom.

 

Még mindig ezekre a szavakra gondolok. .. Ezek változtatták meg az életem. Ma sokkal többet olvasok, mint korábban és kevesebbet takarítok. Kiülök a teraszomra és élvezem a tájat anélkül, hogy a kertben lévő gazra figyelnék. Több időt töltök a családommal, a barátaimmal és kevesebbet a munkával. Megértettem, hogy az élet tapasztalatok gyűjteménye, és ezt értékelni kell.

 

Mostantól nem tartogatok semmit későbbre. Minden nap használom a kristálypoharaimat. Ha arra vágyom, felveszem az új zakómat, amikor a szupermarketba megyek. Ha kedvem tartja, használom a kedvenc illataimat ahelyett, hogy azokat ünnepnapokra tartogatnám. Az olyan mondatokat, mint például „majd egy napon” vagy „egyik nap” – eltűntek a szótáramból. Ha érdekel, akkor a dolgokat itt és most nézem, hallom és teszem. Nem tudom mit gondolt volna a barátom felesége, ha tudta volna, hogy holnap már nem lesz többé – holnap, amit mi gyakran túl könnyen veszünk. Talán felhívott volna egy régi barátot, hogy kiengesztelje őket, vagy bocsánatot kérjen régi viszálykodások miatt. Az a gondolat, hogy talán egy kínai étterembe ment volna (a kínai a kedvenc étele volt) nagyon tetszik nekem. Ezek azok a kis elintézetlen dolgok, melyek nagyon zavarnának, ha tudnám, hogy a napjaim meg vannak számlálva.

 

Az is idegesítene, ha azokat az embereket nem látnám többé, akiket én „egyik nap” fel akartam hívni és azok a megíratlan levelek is, melyeket „egy napon” meg akartam írni. Idegesít, hogy a hozzátartozóimnak nem mondtam elégszer, hogy mennyire szeretem őket. Most már nem mulasztok el, nem tolok- és nem halogatok semmit, ami az életünkbe örömöt és nevetést hozhat. Azt mondom magamnak, hogy minden nap, minden óra és minden perc különleges.”

 

Mindenkinek Tudatos, Békés, Boldog Új Évet Kívánok!

Annamari